Napok teltek el Magyar Péter a nemzeti összetartozás napján elmondott beszéde óta, a kialakult diplomáciai üzengetés azonban tovább gyűrűzik. A szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár (Smer-SD) abszurdnak és történelemtagadónak minősítette a kijelentést, szerinte az irredenta gondolatokat sugall. Újabb és újabb közéleti személyiségek csatlakoznak a bírálatokhoz.
A mondat gyökerei a Trianon utáni búsongó emlékezési hagyományba nyúlnak vissza – mondatni „visszatérő fordulata“ e diskurzusnak, amelyet az évtizedek során viccként, kulturális megjegyzésként és politikai állásfoglalásként egyaránt használtak. Eredetileg a határon túli magyar nyelv és kultúra jelenlétét volt hivatott érzékeltetni, ám idővel a nacionalista retorika egyik eszközeként vált közismertté.
A történészek körében vitatott a mondat historiográfiai pontossága. A szlovák és a magyar Trianon-emlékezet lényegesen eltér egymástól: amit az egyik oldal identitásőrző szimbólumnak tekint, azt a másik területi revíziós igényként értelmezi. Szarka László szerint az érzékeny témák kezelése több empátiát és tudatos kommunikációt kívánna meg mindkét féltől – a párbeszéd azonban elvben a megbékélést is közelebb hozhatja.
Szarka László történésszel, , a komáromi Selye János Egyetem professor emeritusával Tilajcsík Dóra beszélgetett a hétfői Reggeliben.
