Történelem
Simon Attila: A történésznek néha a közvéleménnyel is meg kell harcolnia
A két világháború közötti Csehszlovákia magyar kisebbségének mindennapjairól, a hatalom és a közösség viszonyáról, valamint a történészi munka társadalmi felelősségéről beszélgettünk a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjjal kitüntetett Simon Attilával.
Mi lehetett volna, ha nem kötik meg a szatmári békességet?
Gebei Sándor történészt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről kérdeztük
Honderű és honború
Áldozattudat vagy hiteles útravaló – egy történelemtanár könyve a magyar históriáról és felelősségről.
A Hunyadiaktól Mohácsig – lezárult a Katedra Történelemverseny évada
Hunyadiak, Jagellók és lelkes diákok – megvannak a Katedra Történelemverseny idei országos győztesei.
Ismét történelemszemléleti kérdések miatt alakult ki nézeteltérés a magyar és a szlovák politikusok között
„Magyarország saját magával szomszédos" – honnan ered a mondát, és miért borzolja a kedélyeket? Szarka László történész járta körül ezt a témát.
„A magyar közösség gazdasági intézményrendszerének szisztematikus leépítésére került sor”
Gaucsík István történésszel az 1945 utáni jogfosztás gazdasági következményeiről, vagyonvesztésről és a szlovákiai magyar kisebbség gazdasági önszerveződésének felszámolásáról beszélgettünk.
Apák és fiúk. A cipszerek nyomában
Lokálpatrióta apák és nacionalista fiak – a cipszerek elfeledett tragédiája a nácizmus árnyékában.
„Egyik pillanatról a másikra írtak ki családokat a történelemből”
Szeghy-Gayer Veronika történésszel a második világháború utáni csehszlovákiai magyar arisztokrácia sorsáról beszélgettünk.
„Talán eljött az ideje rendezni dolgainkat”
Kismácséd múltjáról, a beneši korszak árnyékáról, deportálásokról, reszlovakizációról és a helyi közösség emlékezetéről beszélgettünk Varga Ferenc helytörténésszel.
Honleányszerep a hazafias küzdelmeink idején
Gyimesi Emese irodalomtörténészt kérdeztük.
