António Costa, az Európai Tanács elnöke az idei évben már harmadszor járja végig az uniós tagállamok fővárosait, és ezúttal Pozsony volt az első állomás. A látogatások lényege, hogy Costa feltérképezze, mit várnak az egyes tagállamok a 2028–2034-es időszakra tervezett többéves pénzügyi kerettől, amelynek mérete várhatóan közel 2 billió euró lesz.
Mire menne az új büdzsé? A következő költségvetési periódus nemcsak a megszokott területekre — mezőgazdaságra, régiófejlesztésre, kutatásra, valamint a zöld és digitális átállásra — fordítana több figyelmet, hanem a védelemre, a biztonságra és a versenyképességre is.
Ennek elkerülhetetlen következménye, hogy átcsoportosítások és tagállamok közötti súrlódások jelennek meg: a takarékosságot hangsúlyozó, kisebb uniós költségvetést támogató országok, illetve a kohéziós és agrárforrások megőrzését sürgető „kohézió barátai” közti vita számít hagyományosan a legkényesebb törésvonalnak a tárgyalásokon.
Szlovákia milyen pozíciót foglal el? Az ország a kohézió barátainak csoportját erősíti: az elmúlt húsz évben mintegy 29 milliárd euró uniós támogatásban részesült, ám a regionális különbségek csökkentése még mindig nem valósult meg teljes körűen. Robert Fico miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a büdzsé központosítására irányuló törekvések a tagállamok nemzeti érdekeit is veszélybe sodorhatják.
Costa különösen szoros menetrendet szabott: a politikai megállapodásnak 2026 decemberére létre kellene jönnie, noha az új költségvetési ciklus csak 2028-ban kezdődik. Amennyiben a huszonhetek nem jutnak időben közös nevezőre, az unió a tagállami szintről már ismert költségvetési provizórium állapotába sodródhat — ez pedig a jelenlegi, rendkívül összetett geopolitikai helyzetben különösen kockázatos forgatókönyvnek számít.
A téma részleteiről Balás Gáborral, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetőjével Tilajcsik Dóra beszélt a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
