Rácz Vince cikkei
Apák és fiúk. A cipszerek nyomában
Lokálpatrióta apák és nacionalista fiak – a cipszerek elfeledett tragédiája a nácizmus árnyékában.
Valami véget ért. A magyar társadalom rendszerváltást akart
Nem ideológia, hanem rendszerváltás – egy alkotmányjogász elemzi, mit üzent a magyar választó.
Hogyan hatott a szlovákiai magyar néplélekre a NER 16 éve?
Függőség, passzivitás, felelősségvesztés – Hunčík Péter a NER lélektani lenyomatáról beszél.
Földink, aki az élő gépezetek világát kutatja Japánban
Méhes Gábor Japánból kutatja, hogyan termelhet elektromosságot egy növény vagy baktérium.
Miért tűnik sokaknak úgy, hogy mára pocsék hely lett az internet?
A platformok hatalma és a tömeges használat alakította át az online teret.
Babarczy Eszter: „Mindenkinek módjában áll kedvesnek lenni“
Babarczy Eszter a közélet durvulásával szemben a „gyengédség forradalmát” hirdeti.
Nürnberg 80. „Ebben a tárgyalásban a valódi felperes: a civilizáció maga.”
Nürnberg, egy per ami újraírta nemzetközi jogot.
Balsors, akit régen tép? Történelmi kalauz az új nemzedéknek
Stefano Bottoni új könyve kritikus, mégis empatikus szemmel vizsgálja a magyar történelem dilemmáit.
Hatos Pál: „A történészek sokszor látják meg a múltban, mint egy széttört tükörben a jelenüket“
Hatos Pál szerint a Trianon utáni belső törésvonalak máig ható társadalmi megosztottságot alapoztak meg.
Összefonódó történetek. Miként tehetnénk szolidárisabbá az emlékezést?
A történelmi emlékezet korszakhatárokon átnyúló hatásai, jelensége Európában.
Békévé oldja az emlékezés?
A közös történelmi múlt feldolgozása máig egy feloldhatatlan feladatként tornyosul fölénk, holott létezik rá példa, hogy megugorható ez az akadály.
„Az értelmetlen szenvedésnél csak egy rosszabb van, az észrevétlen szenvedés“
A Kelet-Ukrajnában élő magyar haditudósító a frontközeli mindennapokról és az állandó légiriadók árnyékában zajló életről beszél.
Asztalnál vagy étlapon? Európa esélyei az erőszakos politika korszakában
Hegedűs Dániel szerint 2026 sorsdöntő év lehet: az európai integráció megerősödése vagy a geopolitikai kiszolgáltatottság között kell választania a kontinensnek.
Lesz egyszer egy vadnyugat?
Az Újvilág elképzelései egy új világról
Az ispilángi rózsától a mítoszrombolásig
Három új könyv jelent meg Liszka József etnológustól, aki a határok átjárhatóságát, a személyes naplószövegeket és a népi-elit kulturális rétegeket vizsgálja. A köteteket egy közös bemutatón mutatták be, és a szerző munkásságát a szlovákiai magyar néprajztudomány „egyszemélyes intézményének” nevezik.
Az érem két oldala: antiszemitizmus és iszlamofóbia
Hol húzódik a határ jogos kritika és előítélet között? A zsidó- és muszlimellenesség politikai, fogalmi és társadalmi dilemmáiról tanácskoztak a Comenius Egyetemen.
„Itt egyetlenegy fél van, amelyik azonnal be tudná fejezni ezt a háborút, az pedig Oroszország“
Németh Andrással az ukrajnai háború esélyeiről, az orosz stratégiáról és a bizonytalan nyugati szerepvállalásról
Szellem a processzorból, avagy mi az, amit nem pótolhat az algoritmus
Rab Árpád a mesterséges intelligencia határairól, az emberi pótolhatatlanságról és a jövő nagy kérdéseiről.
Lépcsőházi katarzis. György Péter emlékezete
György Péter író, esztéta, a magyar szellemi élet meghatározó alakja hetvenegy éves korában hunyt el.
Nyáry Krisztián: „Krasznahorkai egyszerre magyar és univerzális, ilyenek a legnagyobbak“
Krasznahorkai László Nobel-díjának jelentőségéről és fogadtatásáról beszélgetett a neves irodalmárral Rácz Vince a Szabad Szóműves Páholyban.
Jordán Ferenc: Rengetegen vagyunk és rengeteget fogyasztunk
A tudománynak „észhez kell térnie”, és radikálisan nagyobb felelősséget kell vállalnia az összeomló bioszféra megmentésében – figyelmeztet Jordán Ferenc biológus legújabb könyvében. A Jövőnk a Földön provokatív hangon mutatja be, milyen megoldásokat kínálhat a tudomány a globális ökológiai válságra, és mit tehetünk mi magunk önpusztító viselkedésünk megváltoztatásáért.
Mindennapi tévhiteink a mesterséges intelligenciáról
Korántsem előre eldöntött tény, hogy végül milyen szerepet fog betölteni az életünkben a mesterséges intelligencia.
Múltunk cirilábécés vargabetűi
Magyar kérdés és nemzetállam építés az emigrációban, hiánypótló tanulmány a csehszlovák kommunista párt magyar kisebbséggel szembeni politikájáról.
„Az igazi ünnepeket nem lehet eltörölni“
Németh Ilona három nyelven jelentette meg A jövő kertjei című kötetét.
Az olvasóval meghal a demokrácia is
Az elmélyült olvasás visszaszorulása gyengíti a kritikai gondolkodást és a demokráciát.
A mérgező múlt üzenete. Öröklődő traumáink
Kutatások igazolják, a trauma úgy van jelen a következő generáció életében, mint egy láthatatlan szellem.
Egy merénylet utóélete
Amerika esete a jobboldali woke-kal.
Tőzsér Árpád 90. Az életmű mint irodalomtörténet
Líra, tudás és fegyelem – tisztelgés a Kossuth- és Artisjus Irodalmi Nagydíjas költő, a Nemzet Művésze előtt.
Lehetünk-e egyszerre zsidó- és palesztinpártiak?
A jelenlegi Izraeli-Palesztin konfliktus online térben keringő narratíváit vizsgálta Surányi Ráchel szociológus, a kutatás eredményeit nemrég egy publicisztikában tette közzé.
„Fontos különbséget tenni a propaganda és a tények között“
A gázai háború egyre jobban megosztja a világot: népirtásvád, éhínség, tüntetések és politikai viharok kísérik.