Rácz Vince cikkei
Simon Attila: A történésznek néha a közvéleménnyel is meg kell harcolnia
A két világháború közötti Csehszlovákia magyar kisebbségének mindennapjairól, a hatalom és a közösség viszonyáról, valamint a történészi munka társadalmi felelősségéről beszélgettünk a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjjal kitüntetett Simon Attilával.
Mitől magyar a magyar?
Vajon mitől magyar a magyar, miért hiszik egyesek, hogy eltitkolják előlük az igaz múltat és tényleg egy vérből valók vagyunk?
Gazdag József: “Nem ügynökvadászat a célom“
Az író azt vizsgálja készülő könyvében, hogy az ŠtB hogyan hálózta be a csehszlovákiai magyarokat
„A lányom óriási leckével szolgált, rávilágított, hogy milyen kisebbségi nyelvi vakfoltokkal élek“
Beválthatatlan nyelvi tőke, normaütközések és vakfoltok – egy kisebbségi magyar szülő szemével.
Génjeink a kőkorban élnek, mi meg a 21. században
Bereczkei Tamás evolúciós pszichológus szerint a genetikai evolúció egyszerűen nem tud lépést tartani a kulturális változásokkal.
A feldolgozatlan traumák védtelenebbé tesznek az újabbak kivédésére
A kibeszéletlen és a makacsul sulykolt sérelmek egyaránt megakadályozhatják a traumák feldolgozását.
Mohács – tévhitek gyűrűjében
Ötszáz éve volt Mohács – de mit tudunk valójában a csatáról, és mit hittünk el tévesen?
Honderű és honború
Áldozattudat vagy hiteles útravaló – egy történelemtanár könyve a magyar históriáról és felelősségről.
Futball és politika: Mussolinitől Maradonáig
A foci több mint játék – diktátoroktól multinacionális tőkéig a labdarúgás politikai árnyékáról.
Az élet vendégei. Magyar sorsmonológok
Habitus, otthon és identitás – egy szociológus a határon túli magyarok mindennapi életét tárja fel.
A karanténlírától az álomraktárakig: a biopolitikai idők öröksége
Karanténkultúra, infodémia és művészeti metaforák – egy irodalmár a járvány szellemi hagyatékáról.
„A nemzetpolitika átláthatósága is fontos ahhoz, hogy a közösségi bizalmat újra tudjuk teremteni“
Egy történész szerint a hűbéri logika szétzilálta a szlovákiai magyar közösségi bizalmat.
A propaganda hangossága pont arra hívta fel a figyelmet, amiről próbálta elterelni
A többpólusú világrendben a nemzeti Nemzeti Együttműködés Rendszere a kétpólusú kommunikációs irányába terelte köz- és politikai kommunikációt az értelem helyébe pedig az érzelmeket implementálta, a megközelítés viszont mintha megbukott volna. De valóban így lett?
„A liberális demokráciáknak annyi!“
Képviseleti szakadék, kiüresedett demokrácia, szétporladó valóság – Körösényi András a Nyugat válságáról.
Lucia Molnár Satinská: A magyar nyelv Pozsonyban
Egy szlovák nyelvész új könyve a pozsonyi magyar nyelv történetét és eltűnését tárja fel.
Liszka József 70. „A néprajzos gatyában is néprajzos“
Hetven év, egy virágoskert és egy egész régió néprajza – Liszka József jubileumi beszélgetése.
Apák és fiúk. A cipszerek nyomában
Lokálpatrióta apák és nacionalista fiak – a cipszerek elfeledett tragédiája a nácizmus árnyékában.
Valami véget ért. A magyar társadalom rendszerváltást akart
Nem ideológia, hanem rendszerváltás – egy alkotmányjogász elemzi, mit üzent a magyar választó.
Hogyan hatott a szlovákiai magyar néplélekre a NER 16 éve?
Függőség, passzivitás, felelősségvesztés – Hunčík Péter a NER lélektani lenyomatáról beszél.
Földink, aki az élő gépezetek világát kutatja Japánban
Méhes Gábor Japánból kutatja, hogyan termelhet elektromosságot egy növény vagy baktérium.
Miért tűnik sokaknak úgy, hogy mára pocsék hely lett az internet?
A platformok hatalma és a tömeges használat alakította át az online teret.
Babarczy Eszter: „Mindenkinek módjában áll kedvesnek lenni“
Babarczy Eszter a közélet durvulásával szemben a „gyengédség forradalmát” hirdeti.
Nürnberg 80. „Ebben a tárgyalásban a valódi felperes: a civilizáció maga.”
Nürnberg, egy per ami újraírta nemzetközi jogot.
Balsors, akit régen tép? Történelmi kalauz az új nemzedéknek
Stefano Bottoni új könyve kritikus, mégis empatikus szemmel vizsgálja a magyar történelem dilemmáit.
Hatos Pál: „A történészek sokszor látják meg a múltban, mint egy széttört tükörben a jelenüket“
Hatos Pál szerint a Trianon utáni belső törésvonalak máig ható társadalmi megosztottságot alapoztak meg.
Összefonódó történetek. Miként tehetnénk szolidárisabbá az emlékezést?
A történelmi emlékezet korszakhatárokon átnyúló hatásai, jelensége Európában.
Békévé oldja az emlékezés?
A közös történelmi múlt feldolgozása máig egy feloldhatatlan feladatként tornyosul fölénk, holott létezik rá példa, hogy megugorható ez az akadály.
„Az értelmetlen szenvedésnél csak egy rosszabb van, az észrevétlen szenvedés“
A Kelet-Ukrajnában élő magyar haditudósító a frontközeli mindennapokról és az állandó légiriadók árnyékában zajló életről beszél.
Asztalnál vagy étlapon? Európa esélyei az erőszakos politika korszakában
Hegedűs Dániel szerint 2026 sorsdöntő év lehet: az európai integráció megerősödése vagy a geopolitikai kiszolgáltatottság között kell választania a kontinensnek.
Lesz egyszer egy vadnyugat?
Az Újvilág elképzelései egy új világról