A folyó iszaposodik, oxigénhiányossá válik, és beavatkozás nélkül fokozatosan kiszáradna. A kavicssziget-kialakítás célja a folyás gyorsítása, az élőhely megőrzése — ám a munka egy természetvédelmi szempontból kiemelt érzékenységű területen zajlik, ahol még csónakázni sem lenne szabad. A kérdés ezért nem csupán műszaki, hanem természetvédelmi és jogi is: mit, mennyit és milyen ellenőrzés mellett szabad megtenni egy ilyen védett vízfolyáson.
A témáról Miklós László tájökológus professzorral, korábbi környezetvédelmi miniszterrel Kálmán Norbert beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
