1996. február 24-én egy kubai MiG-29 a floridai szoros nemzetközi vizei fölött lelőtt két Cessnát, amelyeket a miami kubai emigráns Hermanos al Rescate üzemeltetett; négyen életüket vesztették. Az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) jelentése szerint a gépek nem kubai légtérben voltak, és a lelövés előzetes figyelmeztetés nélkül történt; Havanna ezzel szemben légtérsértésre hivatkozott. Az ügyben eddig egyetlen kubai hírszerzőt – Gerardo Hernándezt – ítéltek el az Egyesült Államokban, akit 2014-ben fogolycsere keretében hazaengedtek.
Raúl Castro – Fidel testvére – a lelövéskor a kubai haderő parancsnokaként a parancsnoki láncban közvetlenül szerepelt. Bár 2021-ben hivatalosan visszavonult a Kommunista Párt éléről, máig az ország egyik legbefolyásosabb alakjának számít.
A bejelentés egybeesik a Trump-adminisztráció Havanna elleni nyomásgyakorlásával: Washington súlyos vámokkal fenyegeti azokat az országokat, amelyek olajat szállítanak Kubába, ami a szállítmányok leállásához és energiaválsághoz vezetett a szigeten. Csütörtökön John Ratcliffe CIA-igazgató Havannában találkozott Castro unokájával, Raulito Rodríguez Castróval, Lázaro Álvarez Casas belügyminiszterrel és a kubai hírszerzés vezetőjével – azzal az üzenettel, hogy az Egyesült Államok kész érdemi gazdasági és biztonsági tárgyalásra, de csak akkor, ha Kuba mélyreható reformokba kezd.
Kiadatási egyezmény híján a vádemelés gyakorlati következménye korlátozott – elsősorban szimbolikus eszköz: gesztus a floridai kubai-amerikai szavazóknak, és további nyomás a meggyengült havannai vezetésen.
