„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg.
Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte.
Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.
A nyitrai magyar pedagógusképzés 65 évének történetét alább olvashatják el:
A mai kortól sem idegen pedagógushiány az 50-es években vált igazán hangsúlyossá, mivel az 1948-ban újra megyníló magyar iskolák tanereje jelentősen megfogyatkozott a háborús évek következtében, az egykori kétezres lélekszám feletti tanerő töredéke maradt csak az ország területén, alig több mint százan, mivel a második világháborút követő kitelepítések során a magyar ajkú tanárok elsőbbséget élveztek. 1959 nyarán szűnt meg a pozsonyi Pedagógiai Főiskola, a pedagógusok felsőfokú képzését ekkor helyezték át Nyitrára. A Pedagógia Intézet Magyar Tagozatára 1960-ban 212 nappali hallgatót vettek fel és 29 oktatóval indult meg a magyar nyelvű képzés. Az első végzős évfolyam 1962-ben vehette át diplomáját, 24-en voltak. Egy évvel később, 1963-ban ez a szám 142-re emelkedett. A végzős hallgatók száma a hatvanas évek végéig változatlan maradt, a hetvenes években 80 körüli volt az átlag, a nyolcvanas években pedig 30-ra csökkent. A fordulópontot a nyitrai pedagógusképzés múlt századi történelmében 1974 hozta meg, ugyanis ebben az évben hirdettek meg utoljára felvételi vizsgákat a magyar tagozatra még teljes szakpárosításban, 1978-ban pedig megszüntették a tanárképzést a magyar tagozaton, csupán a tanítóképzés maradt meg teljes egészében. Ezek a változások azt eredményezték, hogy a hallgatók és az oktatók száma is a felére csökkent. A kar vezetésének elutasító magatartása miatt a magyar tanárok és hallgatók 1988 tavaszán petícióval fordultak az állam és a párt legfelsőbb szerveihez. Ennek hatására a kar vezetése 1989-ben kétszeresére emelte a magyar tagozatra felvett hallgatók számát. A nyitrai magyar pedagógusképzés fejlesztésére azonban csak az 1989-es novemberi rendszerváltozás után nyílt igazi lehetőség. A kilencvenes években több elképzelés is született azzal kapcsolatban, hogy válhatna önállóvá a nyitrai magyar tagozat, a Közép-európai Tanulmányok Kara 2004-ben alakult, alapító dékánja László Béla 2008-ig töltötte be tisztségét, őt Komzsík Attila váltotta, aki 2016-ig látta el a dékáni feladatokat, 2016 és 2024 között Bárczi Zsófia vezette a kart, jelenleg pedig Szekeres László a nyitrai intézmény dékánja.
