A változtatás többek között a nemek bináris meghatározását rögzíti, szűkíti az örökbefogadást a házaspárokra, a szexuális nevelésben pedig erősebb szülői kontrollt ír elő; mindezt a „nemzeti identitás” védelmére hivatkozva.
A kormány szerint ez a keresztény-konzervatív értékrend védelme, a kritikusok szerint viszont emberi jogi kockázat és EU-jogi konfliktus forrása. A politikai következmények pedig már most látszanak: az ellenzéki együttműködésen repedések jelentek meg, ugyanis több KDH-s és konzervatív képviselő is a kormánykoalícióval szavazott együtt.
De erősödik-e ettől a hitélet, vagy inkább identitás-zászló lesz a jogból? Hol húzódik a határ az egyház pásztori felelőssége és az állam jogalkotói szándéka között — és hogyan hat mindez a többség–kisebbség együttélésére?
A témáról Szalay Zoltánnal, a Napunk vezető szerkesztőjével és Kamarás István vallásszociológussal Kálmán Norbert beszélgetett.
