A törvény értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálódhat a politikusok vagyonának eredetéről, akár húsz évre visszamenőleg. Az ellenőrzés a jelenlegi politikusokon túl azokra is kiterjed, akiknek mandátuma az elmúlt öt évben szűnt meg, és közeli hozzátartozóikra is. Ha a NAV nem tár fel szabálytalanságot, az eljárás lezárul.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember közepén jelezte: a döntéssel véget ér az az időszak, amelyben a politikusok — köztük a Fidesz képviselői — a valós életvitelükkel nyilvánvalóan ellentmondó vagyonnyilatkozatokat adhattak le. A törvényjavaslat ezután nyilvános egyeztetésen is átesett. Korrupcióellenes szakértők előrelépésnek értékelték a parlamenti döntést.
Ha a NAV kockázatot azonosít, adóellenőrzést indít; bűncselekmény gyanúja esetén feljelentéssel él az ügyészségnél vagy a rendőrségnél. Jelentős adóhiány esetén az adóhatóság nyilvánosságra hozhatja a politikus nevét és a tartozás összegét. A vagyon nem igazolható eredete adókötelessé válik.
A törvény a Tisza-párt egyik kampányígérete volt, és illeszkedik az Orbán-éra korrupciós ügyeivel szemben indított jogi reformcsomagba. Magyarország idén több anticorrupciós intézményt is felállított, köztük a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. Az EU az ilyen reformokat a több mint 16 milliárd euró befagyasztott uniós forrás feloldásának feltételéül szabta.
