Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa a bejelentés másnapján már jelezte: a zökkenőmentes intézményi átmenet érdekében haladéktalanul megindítják az utódjelölési eljárást. Az európai vezetőknek csupán néhány hónapjuk maradt arra, hogy megállapodjanak Lagarde utódjáról — a folyamat ugyanis korántsem gyors. Az EKB elnökét az Európai Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, és a kiválasztásnál a jelölt közgazdasági és jegybanki szakmai felkészültsége mellett a tagállami politikai érdekek és egyensúlyok is súlyosan esnek latba. Ráadásul a tagállamoknak mindössze néhány hónap áll rendelkezésükre, hogy a folyamatot lezárják.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy nemcsak az elnöki szék cserél gazdát: az EKB hatfős igazgatóságában egyszerre több személycsere is esedékes. A tagállamoknak így párhuzamosan több kulcspozícióban kell megállapodniuk. Ez kétarcú lehet: egyes értékelések szerint a párhuzamos döntéskényszer megnehezíti a kompromisszumkeresést, más megközelítésből viszont tárgyalási mozgásteret is teremt — a csomagos alku mindenkinek ad valamit.
Lagarde elnökösége közel nyolc évig tartott, ez idő alatt az euróövezet szinte minden elképzelhető külső sokkot megszenvedett: pandémia, ellátási lánc-zavarok, energiaárrobbanás és a nyomában érkező rekordinflációs hullám, amelyet a jegybank történelmi léptékű kamatemelési ciklussal próbált kezelni. Az erre adott válaszok megítélése szakmai körökben ma sem egységes. Lagarde pályafutása azonban — volt Franciaország pénzügyminisztere és a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is — valószínűleg nem ér véget az EKB-val. A leggyakrabban emlegetett következő állomás a Világgazdasági Fórum.
Kilenc hónappal nyolcéves mandátumának lejárta előtt, 2027 februárjában búcsúzik el az Európai Központi Bank éléről Christine Lagarde. Arról, ki válthatja, és milyen örökséget hagy maga után, Szabó Dániel, a Portfolio elemzőjével Tilajcsík Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
