Negyven évnyi előkészítés, több évtizedes csúszás és közel 6,7 milliárd eurós beruházás után a mohi atomerőmű negyedik blokkját is hálózatra kapcsolták — a 471 megawattos egység teljes üzemmódban az ország jelenlegi villamosenergia-fogyasztásának közel 13 százalékát fedezheti, azaz évente mintegy 3,5 millió megawattóra áramot termel.
A blokk épületeit még az 1980-as évek elején kezdték el emelni, de a szovjet rendszer összeomlása és a beruházás óriási mérete miatt az építkezés évtizedekre szünetelt.
A Slovenské elektrárne energiaipari vállalat idén júniusban töltötte be az üzemanyagot, és az atomfelügyeleti hatóságtól is megkapta az üzemeltetési engedélyt. A hálózatra kapcsolás egyelőre 20 százalékos reaktorteljesítményen történt: az atomerőmű-blokkoknál kötelező a fokozatos indítás, mert az egységnek sorozatos műszaki próbákon kell megfelelnie, mielőtt teljes kapacitáson termelhet. Ha a negyedik blokk is eléri a maximális teljesítményt, Szlovákia az atomból előállított áram arányában megelőzheti Franciaországot, és a világ élére kerülhet. Az atomenergia önmagában azonban nem garantálja az alacsonyabb áramszámlát: a végső árat a tőzsdei kereskedelem, az energiapiaci folyamatok és az adópolitika együtt alakítják.
Juhász László Aszódi Attila atomenergia-szakértővel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánjával a mohi atomerőmű negyedik blokkjának hálózatra kapcsolásáról és az atomenergia szerepéről beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli adásában.
