Egy idei szlovákiai felmérés szerint a munkavállalók jelentős része ingyenesen elérhető, nyilvános mesterségesintelligencia-eszközöket használ a munkájához — sokszor a munkáltató tudta nélkül, vagy belső tilalom ellenére —, miközben a cégek ötöde nem is követi, milyen adatokat oszt meg alkalmazottja az AI-jal.
A Nyilvános Ügyek Intézete, a Slovak Telekom és az Accenture közös 2026-os kutatása szerint az AI-t munkájukhoz igénybe vevők 61 százaléka szürke zónában mozog: 32 százalékuk munkáltatói tiltás ellenére is nyúl nyilvános AI-rendszerekhez, 29 százaléknál pedig egyszerűen nincsen erre vonatkozó belső szabályzat. A kockázat nem mindig nyilvánvaló: ha valaki üzleti tervet, ügyféladatot vagy belső levelezést visz be egy ingyenes AI-ba, az információ kiszabadulhat a cég ellenőrzése alól — akár versenytárshoz is kerülhet. Az Európai Unió AI-rendelete ma már kötelezővé teszi a vállalati szintű AI-szabályozást. Szakértők szerint a megoldás nem a teljes tiltás — az csak elrejti a jelenséget, nem szünteti meg —, hanem a világos belső iránymutatás: mit szabad feltölteni, és mit nem.
Juhász László Ződi Zsolttal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával a mesterséges intelligencia munkahelyi adatvédelmi kockázatairól és a szabályozás szükségességéről beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli adásában.
