A csúcstalálkozó középpontjában a következő többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítése áll. A tárgyalások az elmúlt hetekben felgyorsultak, a cél az, hogy a tagállamok év végéig megállapodásra jussanak a 2028–2034 közötti időszak kiadási kereteiről. A V4-ek álláspontja szerint a kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozását nem szabad csökkenteni, mivel ezek a politikák a legfontosabb uniós forrásokat biztosítják a régiók és a vidéki térségek számára.
A visegrádi országok bírálják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, az ETS-t is. A rendszer a nehézipar és az energiatermelés számára költséges kibocsátási kvótákat ír elő, ami a V4-ek szerint versenyhátrányba hozza az európai ipart a globális piacon, és hozzájárul az energiaárak emelkedéséhez. A csoport szorgalmazza az ETS reformját, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdaság versenyképességét.
Ukrajna kérdésében a négy ország eltérő álláspontot képvisel. Míg Lengyelország és Csehország továbbra is határozottan támogatja Kijevet, Szlovákia és Magyarország kormányfője kritikusabb hangot üt meg az uniós támogatásokkal és a szankciópolitikával kapcsolatban. Az egységes fellépés hiánya miatt a V4-ek ukrán témában várhatóan nem tudnak közös nyilatkozatot kiadni.
A csúcstalálkozó napirendjén a versenyképesség, a védelem, a migráció és az ukrajnai háború szerepel. A V4-ek a kohéziós barátok csoportjára és más, erős agrárágazattal rendelkező országokra támaszkodhatnak a tárgyalások során.
TASR
