
A Duna vízszintje Paksnál augusztus elején mínusz 130 centiméter alá süllyedt, ami a Paksi Atomerőmű négy évtizedes történetének legsúlyosabb működési válságát idézte elő: a négy reaktorblokk nyolc turbinájából ideiglenesen mindössze egy maradt üzemben.
A helyzet több mint három évtizeddel azután állt elő, hogy Magyarország elállt a Csehszlovákiával kötött szerződéstől és nem építette meg a nagymarosi vízlépcsőt. A szakértők szerint a mostani válság nem előzmény nélküli, a Duna évtizedek óta mélyülő medre ugyanahhoz a vízhozamhoz egyre alacsonyabb vízszintet rendel.
A vízlépcső-kérdés azonban politikailag rendkívül terheltté vált, és bár a Bős-Nagymaros projekt kudarca óta eltelt időben más dunai országok sikeresen alkalmaznak vízszintszabályozási megoldásokat, Magyarországon a téma felvetése is komoly indulatokat kelt. Többen úgy vélekednek, hogy a Duna most benyújtotta azt a számlát, amelynek kifizetését a magyar politika egyre csak halogatta.
A dunai vízlépcsők szükségességéről és a meddő vita korszerű, többcélú párbeszédre való átformálásának lehetőségeiről Tilajcsik Dóra Wagner Ernő okleveles építészmérnökkel, igazságügyi szakértővel, a Magyar Mérnöki Kamara elnökével beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.