Pete Hegseth védelmi miniszter kedden a szenátus előtt ismerte el, hogy az iráni hadművelet költségei meghaladják a korábban becsült 29 milliárd dollárt — és az összeg tartalmazza a szeptember 30-ig várható összes kiadást is.
Emellett a Pentagon további 67 milliárd dolláros rendkívüli finanszírozást kér a kongresszustól, amelynek jóváhagyása politikailag korántsem biztos: a demokraták ellenállnak, a takarékosságpárti republikánusok feltételekhez kötik a szavazatot. Közben az amerikai Központi Parancsnokság 11 egymást követő éjszakán hajtott végre csapásokat iráni katonai infrastruktúra ellen — elsősorban azért, hogy gyengítse Teherán képességét a Hormuzi-szoros blokádjára.
A szoros kérdése döntő: a globális olajszállítmányok jelentős része ezen az útvonalon halad, és a helyzet egyelőre rendezetlen. A Világbank szerint a konfliktus a 2026-os globális GDP-növekedést 2,5 százalékra szoríthatja vissza — ez a járvány óta a legalacsonyabb érték. Trump fokozza a nyomást, de sem tűzszüneti tárgyalások, sem kivonulási forgatókönyv nem látható a horizonton.
Az iráni háború pénzügyi és politikai terheiről Kálmán Norbert Tálas Péterrel, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjével beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
