Szlovákia európai uniós tagsága jelentős anyagi forrásokat biztosított az ország számára. Pozsony a csatlakozás óta közel 29 milliárd euró értékű támogatást kapott Brüsszelből, ami nagymértékben hozzájárult az infrastruktúra fejlesztéséhez és az emberek életminőségének javításához. A legfontosabb célkitűzést – a regionális különbségek csökkentését – azonban csak részben sikerült megvalósítani, derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb értékeléséből.
Balík Péter volt beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős miniszter szerint évtizedek óta ugyanazokat a rendszerszintű hibákat követi el az ország: gyenge tervezés, túlzott bürokrácia, az uniós forrásokhoz viszonyítva aránytalanul magas szabálytalansági arány. Ezek a problémák nem újkeletűek, mégis rendre visszatérnek – ami arra utal, hogy a politikai akarat és az intézményi kapacitás egyaránt hiányzik a tartós megoldáshoz.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Európai Parlament a közelmúltban több figyelmeztetést is küldött Szlovákiának. A legutóbbi, nagyjából egy hónapja elfogadott állásfoglalás olyan súlyos megállapításokat tesz, amelyeket többen úgy értelmeztek, hogy Pozsony még soha nem állt ilyen közel az uniós források elvesztéséhez. Szankciók bevezetésére ugyan egyelőre nem került sor, a tökéletlen döntéshozatali mechanizmus mégis azt eredményezi, hogy bizonyos finanszírozási lehetőségek már most bezárultak az ország előtt.
A volt miniszter szerint van kiút a helyzetből, ehhez azonban érdemi intézményi reformokra, átláthatóbb közbeszerzési gyakorlatra és a politikai cikluson átívelő stratégiai gondolkodásra lenne szükség.
Balík Péterrel Tilajcsík Dóra beszélgetett a hétfői Reggeliben.
