Na hlavný obsah

„Fontos különbséget tenni a propaganda és a tények között“

A gázai háború egyre jobban megosztja a világot: népirtásvád, éhínség, tüntetések és politikai viharok kísérik.

Foto: Kovács Attila archívuma

A gázai konfliktus egyre inkább megosztja a közvéleményt. Fokozódnak az aggodalmak a háborúval, az izraeli hadművelettel kapcsolatban, amely válaszul indult a 2023. október 7-i, Hamász által elkövetett terrortámadásra, amelyben körülbelül 1200 ember vesztette életét, és 251 személyt ejtettek túszul. Soha ennyi izraelit nem öltek meg egyetlen támadásban egy nap alatt.

Válaszul a zsidó állam önvédelmi megtorlásba kezdett. Az invázió megítélése azonban a nemzetközi közvéleményben vegyes. Olyannyira, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának független nemzetközi vizsgálóbizottsága népirtással vádolja Izraelt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen. Nemzetközi szervezetek jelentése szerint éhínség van Gázában. Jogvédők és több állam szerint is Izrael akadályozza a segélyek Gázába való eljuttatását.

Ugyanakkor a palesztinpárti tüntetések nem mindig mentesek az antiszemita megnyilvánulásoktól. Az izraeli rezsim döntéseinek védelmezői azt panaszolják, sikerült felcserélni a támadó és a megtámadott szerepét.

A konfliktus nyilvánosságbeli lecsapódásáról Rácz Vince Kovács Attila vallástörténészt, iszlamológus kérdezte, aki amellett, hogy a Comenius Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének a docense, egyben óraadó tanár, előadó a Masaryk Egyetem Szociális Antropológiai Tanszékén. A felvétel szeptember 29-én készült.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Kultúra | Tudomány rovatban