Péjé beszélget
Maximális fokozaton – Hostomský Fanni nyara
„Én nem szeretem a tengert. Évek óta nem voltam tengernél, s nem gondoltam volna, hogy nekem az hiányzik. Idén viszont eljutottam Marseille-be, és amikor a kikötőben beleszagoltam a sós, halas levegőbe, rájöttem, hogy kicsit hiányzott. Jó volt ott lenni egy fél napot ” – mondja a színművész.
Mészárosok görbetükre
„Ismeretlen senkiből lett ismert senki” – alaposan kiveséztük Mészáros Tamás és Mészáros Árpád Zsolt MÁZS Celebmese című duettjét.
„A zene az kell, mert körülölel” – egy vidám délelőtt összefoglalója
„A művészeti tantárgyaknak, így a zenének is meg kell találni a megfelelő és méltó helyét az oktatási rendszerünkben, mert sokszor igaztalanul a perifériára szorulnak. Magyar és zene szakos vagyok, én nem tudok különbséget tenni a fő és melléktantárgyak között” – nyilatkozta a zenei vetélkedő szervezője, Sill Zsuzsanna.
Szenvedélyek és szenvedések – Simon Kornél vallomásai
„Szeretnénk dalokat írni a korábbi függőségeim lelki vetületéről, részben edukációs céllal. Számomra azok a legizgalmasabb művészeti alkotások, amelyek valamifajta küzdelmet állítanak középpontba” – mondja a színész-énekes.
A véletlenek és a jó döntések – Göczey Zsuzsa pályafutása
„Életem legjobb évtizede volt a nyolcvanas. Egyre többet szabadott, nyílt ki a világ. És komoly munkasikereim voltak” – vallja a zenei szerkesztő.
Elment a cigányprímás – Banyák Istvánra emlékezünk
A nagyabonyi születésű, nemzetközi hírnevet szerzett zenész a 87. életévében hunyt el.
„Béke van bennem” – vallja az Angliában élő Bacsó Mátyás
A nyárasdi származású zenész elmondása szerint önző, „válogatós keresztény” emberként költözött ki az Egyesült Királyságba. Időközben megváltozott, kiteljesedett, boldog családapa lett.
„Minden érdekelt, amivel eddig foglalkoztam” – vallja Nagy Iván
Programozóként kezdte az egykori dunaszerdahelyi cukorgyárban, jelenleg a Csallóközi Múzeum igazgatója.
„Többet dolgozom, mint korábban bármikor” – adventi beszélgetés Zsurzs Katival
Gyökeret eresztő típus. „Társulati lény vagyok. Akkor mozdulok, ha löknek” – vallja a színésznő.
Gyöngyöske útja az Úristenig
„Onnantól kezdve, hogy elengedtem az akarást, éreztem a gondviselést. Ez egy nagyon szép, szent pillanat volt. Azóta is érzem az Úr kezét” – mondja Écsi Gyöngyi.
