„Ha kevesebbet fogyasztunk, kevesebb pénzt is kell keresnünk, és így nemcsak a stressz-szintünket mérsékeljük jó eséllyel, hanem értékes időnk is fölszabadul. Amit aztán fordíthatunk a szeretteinkre“ – írja Világeleje, a jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyvében Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense.
A kutató és aktivista nem hirdeti az ökológiai összeomlás elkerülhetetlenségét, de nem is bagatellizálja a világunkra leselkedő veszélyt, egy harmadik utat kínál az ökokatasztrófát megakadályozandó, a zöld technoutópiák és a világvége-víziók helyett a cselekvő remény útját. Hogy utóbbi mennyire rögös, arról a rövid időn belül második utánnyomott kiadásban is megjelent kötet szerzőjével Rácz Vince beszélgetett.
