Vannak filmek, amelyek nemcsak megijesztenek bennünket, hanem napokkal később is ott motoszkálnak a fejünkben. Danny Boyle 2002-es alkotása, a 28 nappal később éppen ilyen. Nyugtalanító képi világa, szokatlan hangulata és különös feszültsége jóval túlmutat a hagyományos horror eszköztárán. Ráadásul olyan kérdéseket feszeget, amelyekre talán nem is szeretnénk tudni a választ. Több mint két évtizeddel a bemutatója után is képes felkavarni a nézőt. De vajon mitől lett ennyire meghatározó ez a film? Erről halljuk Polák Zsókát.
Vannak művészek, akik nemcsak a saját korukat hódítják meg, hanem évszázadokkal később is képesek ámulatba ejteni bennünket. Liszt Ferenc kétségkívül közéjük tartozik. A zongora ünnepelt virtuóza valóságos sztárnak számított egy olyan korban, amikor még híre sem volt a modern sztárkultusznak. Játékával tömegeket hozott lázba, zenéjével pedig új utakat nyitott a következő nemzedékek előtt. Október 22-én volt 215 éve, hogy megszületett. De vajon ki volt a legendás zongoraművész a csillogó koncerttermeken túl, és mitől vált ennyire különleges alakjává a zenetörténetnek? Melaj Erszébet írását Bárdos Ágnes olvassa fel.
Az élet néha olyan próbatételek elé állít bennünket, amelyek után már semmi sem lehet ugyanolyan, mint korábban. Lippai Marianna író és motivációs előadó egy személyes tragédia után talált rá arra a küldetésre, amellyel ma már emberek ezreinek ad erőt. Az ÉLETKEdv megálmodójaként a szeretetről, az elfogadásról és az apró örömök megbecsüléséről beszél. Története ugyanakkor nem csupán a veszteségről szól, hanem arról is, hogyan lehet újra megtalálni az élet értelmét. De vajon honnan meríthetünk erőt akkor, amikor úgy érezzük, már minden elveszett? Kossár Georgina beszélgetése.
