Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szeptemberben előzetesen megerősítette: az új stratégia „középpontjában a biztonság áll.“ A dokumentum tervezi egy Arctic Cable Hub, vagyis sarkvidéki kábel-megfigyelő, -védelmi és -javítóközpont felállítását az észak-atlanti és sarkvidéki tenger alatti kábelek biztosítása érdekében – ezeket az infrastruktúrákat Moszkva által koordinált szabotázsakciók veszélyeztetik. Kallas Oroszország úgynevezett „árnyékflottáját“ – a szankciók kijátszására használt tankereket – ökológiai és stratégiai fenyegetésként is megnevezte a térségben.
Az új stratégia markáns fordulatot jelent a 2021-es dokumentumhoz képest, amely elsősorban a klímaváltozással, a környezetvédelemmel és a tudományos együttműködéssel foglalkozott. A változást Oroszország katonai jelenlétének megerősödése – volt szovjet bázisok reaktiválása, rakétakísérletek a magas északon –, Kína fokozódó érdeklődése a régió természeti erőforrásai és stratégiai útvonalai iránt, valamint Donald Trump Grönland megszerzésére vonatkozó ismételt kijelentései indokolják. Az EU válaszul két alkalommal is Grönlandra látogatott Ursula von der Leyen személyében, és 200 millió eurós partnerségi beruházást ígért az autonóm dán területnek.
A stratégia rendszeres EU–sarkvidéki csúcstalálkozók megtartását, valamint Norvégiával, Izlanddal és Grönlanddal folytatott közös projektek finanszírozását irányozza elő. Az Egyesült Államokat a dokumentum nem bírálja nyíltan, csupán annyit rögzít: „a kiszámítható partnerség az európai és transzatlantikus biztonság alapja.“
TASR, Euronews, Bloomberg/UNN
