A dél-koreai védelmi minisztérium közleménye szerint az ország „döntő válaszcsapást” mér minden olyan észak-koreai provokációra, amely a dél-koreai hadsereg „jogos intézkedéseit” ürügyként használja. A tárca „súlyos aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy Kim Jo-csong, az észak-koreai vezető húga bírálta a fegyverszüneti megállapodás keretében végrehajtott dél-koreai műveleteket, és katonai fenyegetésekkel fokozta a feszültséget.
A dél-koreai hadsereg és az ENSZ-erők vizsgálata szerint Észak-Korea két aknát helyezett el a demilitarizált övezetben, amelyek szeptember 21-én felrobbantak, és három dél-koreai katonát sebesítettek meg. A sebesültek közül az egyik a lábát veszítette el. A robbanás helyszínétől mintegy tíz méterre egy harmadik, fel nem robbant aknát is találtak. A vizsgálat szerint a robbanás krátere és a lángok mintázata alapján nagy valószínűséggel észak-koreai aknák okozták a detonációt, ami egyértelműen sérti a fegyverszüneti megállapodást.
Phenjan ugyanakkor elutasította Szöul felszólítását, hogy hivatalosan kérjen bocsánatot. Kim Jo-csong hétfőn „súlyosnak” nevezte a határ menti helyzetet, és azzal vádolta a dél-koreai hadsereget, hogy augusztus óta több ezer „provokatív” hangszórós közleményt sugárzott, és több száz figyelmeztető lövést adott le. Közölte, hogy Észak-Korea további „taktikai csapásmérő eszközök” telepítését fontolgatja a határ mentén, és fontolóra veszi a Dél-Korea elleni propagandaműsorok újraindítását.
A dél-koreai hadsereg szerint a figyelmeztető lövések és a hangszórós közlemények „jogos védelmi intézkedések” voltak, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák az észak-koreai katonákat a katonai demarkációs vonal átlépésében. A vezérkari főnök, Csin Jong Szung tábornok kedden meglátogatott egy középső frontvonalbeli egységet, és utasította a katonákat, hogy határozottan válaszoljanak minden ellenséges provokációra, valamint erősítsék meg Dél-Korea kezdeményezését a demilitarizált övezetben.
A Koreai-félszigeten a két ország technikailag továbbra is háborús állapotban van, mivel az 1950 és 1953 közötti háború fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel zárult. A félszigetet azóta egy 248 kilométer hosszú és mintegy négy kilométer széles demilitarizált övezet választja el.