A tajvani elnök az ünnepi beszédben a Kína részéről érkező fokozódó katonai nyomással indokolta a tajvani védelmi kiadások emelését. Peking saját területének tekinti a szigetet, és nem ismeri el annak demokratikusan megválasztott kormányát. A kínai haderő az elmúlt évek során egyre intenzívebben tevékenykedik a Tajvani-szoros térségében: szinte naponta küld vadászgépeket és haditengerészeti egységeket a körülbelül 23 millió lakost számláló, önálló kormányzattal rendelkező sziget közelébe, tartósan feszült biztonsági helyzetet teremtve.
A 2027-es védelmi büdzsé a GDP három százaléka fölé emelkedik, amivel Tajvan régóta fennálló elrettentési stratégiáját teszi tartóssá. A sziget az elmúlt évtizedben fokozatosan emelte katonai kiadásait; ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok is határozottan arra ösztönzi Tajpejt, hogy tegyen még többet saját védelme finanszírozásában — Donald Trump elnök korábban a GDP tíz százalékát jelölte meg elvárt szintként.
Az ünnepségen katonai repülők és helikopterek repültek át Tajpej felett. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, Peking azonban az „egy Kína“-elv alapján saját területének tekinti a szigetet; a tajvani védelmi kiadások folyamatos növelése és a kínai katonai nyomás a két fél közötti feszültség tartós tényezőjévé vált.
