A korábbi félévenkénti hosszabbításokhoz képest ez alapvető fordulatot jelent: a rendszer stabil marad, és a jövőben elvileg nem lehet félévente újra megakasztani. A kompromisszum ára azonban látható: három személy — köztük sajtóinformációk szerint Aliser Uszmanov és Mihail Fridman — és egy szervezet lekerült a szankciós listáról.
Uszmanov ügyében Szlovákia hónapok óta kifogásolta a listán szereplését, Franciaország szintén fellépett érdekében — ami szokatlan, hogy ilyen konkrét nemzeti érdekek jelennek meg egy közös uniós döntésben. Ukrajna élesen bírálta a lépést, veszélyes precedensnek tartja: attól tart, hogy minden jövőbeli szankciós körben valamelyik tagállam megpróbál majd engedményt kiharcolni egy számára fontos szereplő érdekében.
A tágabb képben az EU külpolitikája egyre nehezebben találja az egyensúlyt a tagállami vétók és a közös fellépés igénye között — miközben a Budapest–Kijev kapcsolat ismét mélypontra süllyedt, ami tovább bonyolítja az Unión belüli Ukrajna-vitát.
Arató László brüsszeli újságíróval Juhász László beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című adásában.
