Az uniós tagállamok kedden, szeptember 22-én írásbeli eljárásban hagyták jóvá a 36 hónapos, 2029 szeptemberéig szóló hosszabbítást — ez historikusan hosszú időtartam, mivel az egyéni szankciókat eddig félévente kellett megújítani.
A kompromisszumot az ír EU-elnökség közvetítette: Uszmanov és Fridman levételét cserében ajánlotta a hosszabb érvényességi időért, hogy megelőzze a jövőbeli döntési zsákutcákat. Összesen négy személyt és szervezetet töröltek a listáról: a két milliárdoson kívül a mauritiusi RedBird vállalatot és Andrej Falalejevet, egy krími egyetem volt rektorát.
Uszmanov levételét Franciaország is szorgalmazta — az Euronews értesülése szerint párizsi és üzbég tárgyalók háttértárgyalásokon egyeztek meg, hogy Azerbajdzsán két francia állampolgárt szabadon enged Uszmanov szankciói feloldásáért cserébe. Párizs nyilvánosan csupán „nemzetbiztonsági megfontolásokra“ hivatkozott. Fridman esetében Szlovákia vétóval fenyegetett, Luxemburg pedig az egyidejű levételt feltételként szabta. A szankciós kereten belül maradó listán így is mintegy háromezer orosz és fehérorosz személy, illetve szervezet szerepel, köztük Vlagyimir Putyin is.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Uszmanovra és Fridmanra vonatkozó döntést „szégyenteljes és megmagyarázhatatlan“-nak minősítette. „Moszkva ünnepel, mert elérte, amit akart: büntetlenséget, az EU megszégyenítését és az európaiak megosztását“ — fogalmazott, és az összes tagállamot arra sürgette, hogy vezessenek be nemzeti szankciókat a két milliárdossal szemben.
