A CENTCOM, vagyis az amerikai Középső Parancsnokság tájékoztatása szerint a légicsapások az iráni Forradalmi Gárda légvédelmi állásait, radarrendszereit, továbbá tengeri és kommunikációs létesítményeit érték el, főként a Hormuzi-szoros körzetében. Washington úgy értékelte, hogy ezek a műveletek válaszok voltak azokra az iráni akciókra, amelyek amerikai katonákat és a szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalmat célozták; a CENTCOM adatai alapján a júliusi blokád újbóli bevezetése óta 84 kereskedelmi hajót kényszerítettek visszafordulásra.
Erre Teherán rakétákkal és drónokkal reagált, és több közel-keleti államban – Jordániában és Irakban is – amerikai katonai célpontok ellen indított támadásokat. Az ismét fellángoló összecsapások a világpiaci olajárakat is feljebb nyomták: a Brent ára körülbelül 2 százalékkal nőtt. Ugyanakkor Maszúd Peszeskján iráni elnök azt jelezte, hogy Irán szempontjából nem érdeke a háború folytatása.
Az újabb eszkaláció okairól és a konfliktus regionális továbbterjedésének veszélyeiről Juhász László a Pátria Rádió Reggeli című műsorában beszélgetett Csicsmann László Közel-Kelet-szakértővel.
