A szlovák út néhány évvel ezelőtt még a siker szinonimája volt: a korábbi reformok nyomán fellendülés indult meg, ám további modernizációs lépések hiányában ez az utóbbi időben kifulladt, és az ország osztályrésze mára inkább a hanyatlás lett. Ahhoz, hogy Szlovákia ismét a növekedés útjára léphessen, egy átgondolt stratégiára van szükség, amely azonosítja a legfontosabb kihívásokat, és megoldási javaslatokat is kínál – ezért készítette el a Szlovák Tudományos Akadémia a Vízió 2040 elnevezésű dokumentumot.
Az anyag felidézi, hogyan vívta ki magának Szlovákia korábban a „Tátrai Tigris” elnevezést, majd áttekinti azokat a területeket, ahol az ország jelenleg a legrosszabbul teljesít. A dokumentum Szlovákia jövőképét négy fő pillérre építi: a méltó életre, a gazdaságilag sikeres Szlovákiára, a fenntartható országra és a modern államra – ezek mentén fogalmazza meg a stratégiai célokat.
A vízió emellett azokra a globális megatrendekre is felhívja a figyelmet, amelyekhez az országnak alkalmazkodnia kell a sikeresség érdekében, és igyekszik ellensúlyozni azt a lakosság körében elterjedt pesszimizmust, amely szerint az országban „minden rosszul működik” – rámutatva azokra az alapokra is, amelyekre egy fényesebb jövő építhető.
A dokumentumot egy következő lépésben egy konkrét, számszerűsített intézkedéseket, felelősöket és finanszírozást is tartalmazó stratégia követi majd. Mivel a vízió megvalósítása kormányokon átívelő munkát igényel, kérdéses, hogy a koalíció és az ellenzék – amelyek az elmúlt években gyakorlatilag semmiben sem értettek egyet – képesek lesznek-e közös nevezőre jutni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy korábban már készültek hasonló jövőképek az országról, ezek azonban jellemzően egy minisztériumi fiókban végezték, ahogy több nemzetközi szervezet hasonló ajánlásait is figyelmen kívül hagyták eddig a döntéshozók.
A részletekről Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézetének munkatársával beszélgetett Tilajcsik Dóra a pénteki Reggeliben.
