Mozgalmas éve volt 2025-ben a határon túli magyar közösségeknek. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor májusban a tihanyi bencés apátságban dicsérő szavakkal illette George Simion román államfőjelöltet, a magyarellenes AUR jelöltjét. Az esetnek hatalmas visszhangja lett, az erdélyi magyar közösség végül egyöntetűen a győztes Nicușor Dant támogatta.
Szerbiában a tavaly novemberi újvidéki katasztrófát követő tüntetéshullám 2025-ben sem csillapodott. A diákok által szervezett menetek és blokádok több százezres tömegeket vittek az utcára. Januárban a kormányfő lemondott, Aleksandar Vučić azonban továbbra is hatalmon maradt, és belengette, hogy 2026 végén akár előrehozott választásokra is sor kerülhet.
Szlovákiában decemberre robbant a közéleti bomba. A Robert Fico vezette kormány elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely tartalmazza a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének kriminalizálását. Ennek értelmében a „dekrétumtagadásért” akár fél év börtön is kiszabható. A magyar párt jelenlegi vezetése az ügy hatására együttműködést kezdett a parlamenti ellenzékkel, Gubík László pártelnök pedig felszólalt az egyik pozsonyi tüntetésen.
A 2024-es elnökválasztáson a Magyar Szövetség által támogatott Peter Pellegrini államfő karácsony előtt aláírta a törvényt. Ennek következtében lemondott kisebbségi tanácsadója, a Magyar Szövetség korábbi elnöke, Forró Krisztián.
Évértékelő törzsi gyűlés Parászka Borókával (Erdély), Finta Márkkal (Felvidék) és Pressburger Csabával (Vajdaság)
