
A bársonyos forradalom évfordulója körül friss felmérés látott napvilágot a szocializmus iránti nosztalgiáról. Sokan azért sírják vissza a tervgazdálkodást, mert akkoriban mindenki nagyjából hasonló anyagi szinten élt. Az érzés főleg az idősebb korosztályban és a Smer szavazóinak körében a legerősebb.
A számok azonban árnyaltabb képet mutatnak: közgazdasági elemzés szerint ma jóval kevesebbet kell dolgozni az élelmiszerekért és fogyasztási cikkekért, mint a rendszerváltáskor. A különbség az elektronikánál a legszembetűnőbb, ahol az áruk ára és minősége is drasztikusan megváltozott. Kivételt az ingatlanpiac jelent, ahol az árak elképesztő magasságokba emelkedtek.
Csápai Ádám közgazdász a nosztalgia hátterét elsősorban a magas államadóssággal, a konszolidációval és a gyenge gazdasági növekedéssel magyarázta. Ezek azt az érzetet keltik, mintha a múlt rendszer ígérete jobban beváltott volna a mainál. Szerinte a tervgazdálkodásra épülő modell mégis fenntarthatatlan lett volna hosszú távon.
A vita középpontjában az életszínvonal mérhetősége állt, amelyet a bérek és az árak párhuzamos változása megnehezít. Csápai Ádám mutatókat ismertetett az objektív összehasonlítás módszereiről. Az elemzés szerint a kép vegyes: az alapvető fogyasztásban javult a helyzet, a lakhatásban viszont valóban romlott.
Arról, valóban jobban éltünk-e a szocializmusban, és mit mondanak erről a számok, Csápai Ádámmal, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusával Tiljacsík Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.