Hackerek az orosz Statisztikai Hivatal belső adatbázisát törték fel, és titkos veszteségadatokat hoztak nyilvánosságra. A kiszivárgott becslések szerint – amelyeket független forrásból egyelőre nem sikerült megerősíteni – a háborúhoz köthető orosz halottak száma négyszázötvenezer főre tehető. Ez az adat minden korábbi orosz háborúban mért veszteségnél magasabb.
A kiszivárgott adatok más háborúkkal is összehasonlítják a veszteségeket – a dokumentumokat független forrásból egyelőre nem sikerült megerősíteni. Egyetlen városövezet körül is az 1945-ös berlini ostroméhoz fogható veszteségekre utalnak az iratok. Ez minden korábbi orosz háborúban mért számnál magasabb szám.
A veszteségek valós mértéke kihat arra, meddig képes Oroszország folytatni a háborút. A kiszivárgott adatok éppen akkor kerültek napvilágra, amikor az orosz és az ukrán fél ismét tárgyalóasztalhoz ült. Kérdéses, hogy a veszteségekről szóló hírek befolyásolják-e Moszkva döntéseit.
Az adatok hitelességének megítélését nehezíti, hogy a kiszivárgott iratok nem estek át független ellenőrzésen. A tárgyalások kimenetele szempontjából azonban a veszteségszámok nyilvánosságra kerülése önmagában is fontos tényező. A béketárgyalások és a háborús veszteségek párhuzamos kezelése a diplomáciai mozgástér határait is kijelöli.
Arról, mit árulnak el a kiszivárgott adatok az orosz háborús veszteségekről, és van-e hatásuk a béketárgyalásokra, Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával Kálmán Norbert beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli műsor című műsorában.
