Na hlavný obsah

Mennyire lehet hatékonyabb az európai határvédelem úgy, hogy közben a jogi garanciák is érvényesülnek?

Az Európai Bizottság nagyszabású reformot javasol a Frontex határvédelmi ügynökségnek: a személyzet fokozatosan akár 30 ezer főre bővülhetne, és az ügynökség az EU területén kívül is részt vehetne egyes műveletekben. A tervnek azonban adatvédelmi és emberi jogi aggályai is vannak.

Foto: SITA/AP

Az Európai Bizottság bemutatta a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynökségének reformtervét. A javaslat szerint az állandó alakulat létszáma fokozatosan akár 30 ezer főre bővülhet – a jelenlegi kapacitás többszörösére. A bővítés ütemezett lenne: a 30 ezres létszámot csak 2041-re érnék el. A 2028 és 2034 közötti időszakra 11,8 milliárd eurós költségvetést javasolnak.

A reform három fő területen hozna érdemi változást. Az ügynökség nagyobb szerepet kapna a visszatérési műveletek koordinálásában – a kitoloncolásokról szóló döntések azonban továbbra is tagállami hatáskörben maradnának. Emellett a Frontex egyes határvédelmi műveletekben az unión kívüli országokban is részt vehetne, amelyekre jelenleg nincs megfelelő jogalapja. A gyors reagálású egységek a nap 24 órájában bevethetők lennének.

A javaslat egyúttal komoly vitákat is nyitott. A Frontexet korábban több esetben bírálták a visszatoloncolásokkal és az alapjogi garanciák betartásával kapcsolatban. A kritikusok attól tartanak, hogy a megnövekedett hatáskörök mellett nehezebb lesz számon kérni az esetleges jogsértéseket. A Bizottság ellenőrzési mechanizmusokat is tervez, ám kérdéses, hogy ezek elegendőek lesznek-e a visszaélések feltárására.

A témáról Marsai Viktorral, a magyarországi Migrációkutató Intézet igazgatójával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával Juhász László beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Titulka rovatban