Dr. Lipécz Józseffel beszélgetünk, aki egyetemistaként részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben. Majd a megtorlások elől Németországba menekült. Segítségével 70 évvel visszaforgatjuk az idő kerekét.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének felkelése volt a sztálinista diktatúra, a gazdasági elnyomás és a szovjet megszállás ellen. Az események 1956. október 23-án egy békés budapesti diák- és tömegtüntetéssel indultak, amely a kommunista pártvezetés elutasító reakciója miatt hamar fegyveres felkeléssé fajult.
A harcok hatására átalakult a kormány, Nagy Imre miniszterelnök vezetésével demokratikus reformok kezdődtek, és az ország kinyilvánította semlegességét, valamint kilépési szándékát a Varsói Szerződésből. A szovjet vezetés azonban katonai beavatkozás mellett döntött, és november 4-én hajnalban hatalmas túlerővel támadta meg Magyarországot, vérbe fojtva a szabadságharcot.
A leverést követő brutális megtorlás során több száz embert kivégeztek, és mintegy 200 000 magyar kényszerült emigrációba.
