Az uniós csúcstalálkozón az egyik legélesebb vita a következő hétéves pénzügyi keret körül folyik. Az ír elnökség kompromisszumos tervezete az Európai Bizottság eredeti javaslatánál 141 milliárd euróval kisebb keretet irányoz elő 2028 és 2034 közé. A nettó befizető tagállamok egy része azonban még ezt a csökkentett összeget is soknak tartja.
A Visegrádi Négyek közös állásponttal érkeztek a tárgyalóasztalhoz: az energiaárak csökkentése és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata egyaránt szerepel közös követeléseik között. A magas energiaárak egyre nagyobb nyomást helyeznek az uniós döntéshozókra.
Az adásban elhangzott kérdések: melyik területen takarítanának meg a legtöbbet, mit jelent a kompromisszum Magyarország és Szlovákia számára a kohéziós és agrártámogatások megőrzése szempontjából, és ha Washington visszalép Ukrajna finanszírozásából, mennyivel nőnek az EU terhei. Kérdés az is, mi érhető el reálisan a csúcs végére: konkrét megállapodás vagy csupán politikai iránymutatás. Az unió előtt álló dilemma: kevesebb forrásból kellene finanszírozni az új kihívásokat – védelmet, Ukrajna támogatását és versenyképességi programokat –, miközben a tagállamok a meglévő kohéziós és agrártámogatásokhoz is ragaszkodnak.
Arató László brüsszeli tudósítónkkal az uniós csúcs és a 2028–2034-es közös költségvetési vita aktuális fejleményeiről Juhász László beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli adásában.
