A szöuli elnöki hivatal közleménye szerint Ukrajna mélyen sajnálatos módon egyoldalúan hozta nyilvánosságra az érzékeny katonai átadást, majd tagadta a titoktartási megállapodás létét is. A hivatal álláspontja szerint a lépés súlyosan megsértette a kölcsönös bizalmat; Szöul nem zárta ki, hogy szükség esetén további intézkedéseket tesz, azok jellegét azonban egyelőre nem részletezte.
A diplomáciai válságot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ENSZ Közgyűlésén szeptember 23-án tartott nyilatkozata váltotta ki, amelyben nyilvánosan bejelentette, hogy Ukrajna a közelmúltban átadta a két elfogott észak-koreai katonát Dél-Koreának.
A bejelentés a szöuli ellenzék részéről is azonnali kritikát váltott ki: bírálták a kormányt, amiért egy külföldi vezető szavaiból szerzett tudomást a dél-koreai nyilvánosság az eseményről. A katonákat 2025 januárjában fogták el az oroszországi Kurszk területén, ahol az orosz hadsereg oldalán harcoltak; ők voltak az első élve elfogott észak-koreai katonák azóta, hogy Phenjan 2024-ben katonai erőket vezényelt az orosz–ukrán háborúba. Zelenszkij hangsúlyozta: az észak-koreai katonákat élve elfogni nem volt egyszerű — egyikük öngyilkosságot kísérelt meg, amikor rájött, hogy fogságba esik.
Dmitro Litvin ukrán elnöki szóvivő szerint Kijev csupán az átadás tényét hozta nyilvánosságra, a részleteket nem; nyílt ország esetén az esemény teljes eltitkolása szokatlan lett volna. Szöul mindkét ukrán állítást visszautasítja.
TASR
