2026. augusztus 29-én Izlandon arról tartottak referendumot, hogy a szigetország lakói döntsék el az Európai Unióval 2013 óta szünetelő csatlakozási egyeztetések folytatását; az eredményt vasárnap tették közzé.
A közszolgálati RÚV által ismertetett adatok alapján a választók 52,8 százaléka ellenezte, míg 47,2 százaléka támogatta a tárgyalási folyamat folytatását. A kérdés azonban nem a tagságról szólt, csupán a megbeszélések újbóli megnyitásáról.
A mintegy 400 ezer fős Izland 1994 óta az Európai Gazdasági Térség tagja, ezért uniós tagság nélkül is hozzáfér a belső piachoz. Kristrún Frostadóttir kormányfő a szavazás után azt mondta, hogy kabinetje nem folytatja a tárgyalásokat, hanem az EGT-n keresztül mélyíti a Brüsszellel fennálló kapcsolatot.
A voksolás végső súlyát a halászati ágazat jövője adta meg, amely az izlandi export csaknem felét biztosítja; az ellenzők álláspontja szerint a közös uniós halászati politika túl nagy veszélyt jelentett volna.
A kormány azért hozta előre a későbbre tervezett népszavazást, mert Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is Izlandot említette Grönlandra vonatkozó törekvései kapcsán.
Brüsszel számára az eredmény különösen érzékeny, hiszen egy vagyonos új tagállam csatlakozásában reménykedett, és a halászati kérdésben kompromisszumot is felkínált.
Az izlandi EU-népszavazásról Hegedűs Dániel politológussal, történésszel, a berlini Európai Politika Intézet igazgatóhelyettesével Tilajcsík Dóra beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
