Tavaly a norvég gázkitermelés megközelítette a rekordot, az olajkitermelés pedig 2009 óta nem volt ilyen magas. A hivatalos előrejelzések szerint azonban 2030 után jelentősen csökkenhet a kitermelés, ha nem kezdenek új lelőhelyek kiaknázásába. Terja Aasland szerint Norvégia legalább 2035-ig szeretné fenntartani jelenlegi olajkitermelését és -exportját, ehhez pedig szükség van a Barents-tenger erőforrásaira is.
A miniszter hangsúlyozta: Norvégiának szuverén joga fejleszteni a térségben található lelőhelyeket akkor is, ha az Európai Unió kitermelési moratóriumot vezetne be. Szerinte ha az EU nem akarja megvásárolni az innen származó olajat és gázt, arról Brüsszelnek kell döntenie. Norvégia azzal érvel, hogy a Barents-tenger olajkutatásra megnyitott területei jégmentesek, ezért környezeti szempontból kevésbé érzékenyek, és a kitermelés munkahelyeket is biztosít az ország északi régióiban.
Brüsszel környezetvédelmi okokból támogatja az új sarkvidéki olaj- és gázkutak létesítésének tilalmát, ugyanakkor az energiabiztonsági aggályok miatt felülvizsgálhatja álláspontját. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szintén arra szólította fel az EU-t, hogy gondolja át az új sarkvidéki energiaforrásokkal szembeni ellenállását. A kitermelés ellenzői szerint ugyanakkor az új lelőhelyek megnyitása évekig tartana, és rövid távon alig enyhítené Európa energiabiztonsági problémáit.
(TASR)
