Mit jelentenek be – és mi továbbra sem világos? Trump a Truth Socialon közzétette, hogy elindítja a „valaha bármely ország ellen indított LEGKEMÉNYEBB GAZDASÁGI MŰVELETET”, az intézkedéseket „példátlan mértékű gazdasági hadviselésnek és elszigetelésnek” nevezve. Nem részletezte, hogy milyen szankciókról van szó, és nem nevezett meg harmadik országokat.
Scott Bessent pénzügyminiszter, aki a hét elején a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „a gazdasági elszigetelés történetében soha nem látott” intézkedéseket fog alkalmazni, hétfőn sajtótájékoztatót tart a tervek részletezésére.
A csomag várhatóan az iráni olajexportot célozza meg, különös tekintettel Kínára – Irán legnagyobb megmaradt olajvásárlójára –, ami egy új gazdasági konfrontációt kockáztat Pekinggel. Az iráni külügyminisztérium „gazdasági terrorizmusnak és emberiség elleni bűncselekménynek” nevezte a fenyegető intézkedéseket, és ígéretet tett arra, hogy azok nem gyengítik Teherán elszántságát.
Az elemzők megjegyzik, hogy Irán több mint négy évtizede egymást követő amerikai szankciós rendszerek alatt működik, és párhuzamos pénzügyi rendszereket, bartermegállapodásokat és kriptovaluta-csatornákat fejlesztett ki a korlátozások megkerülésére. Az iráni rial ennek ellenére február óta értékének körülbelül 40 százalékát veszítette. A Pentagon szerint az április 13-tól elrendelt amerikai tengeri blokád május 1-jéig becslések szerint 4,8 milliárd dollár olajbevétel-kiesést okozott Iránnak.
TASR/SITA, Times of Israel
(Sources: TASR/SITA, AP, Aug. 21, 2026)
