Hivatalba lépését követő napon megtartotta első kormányülését Nagy-Britannia új miniszterelnöke, Andy Burnham. A volt manchesteri polgármester első beszédében kijelentette: tudja, hogy az embereknek elegük van a politikából, ugyanakkor egy tíz évre szóló vízióval és negyven éve nem látott változások ígéretével kecsegteti a briteket. Burnham tíz éven belül már a hetedik brit kormányfő, elődjétől, Keir Starmertől pedig egy megosztott, nehéz helyzetben lévő országot örökölt.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint az új miniszterelnök első lépései között szerepelt a megélhetési válság és a háztartások problémáinak kezelése, ezek a témák már a tegnapi első kormányülésen is terítékre kerültek. Burnham emellett a kormány összetételét is átalakította: a Starmerhez szorosan kötődő miniszterek egy részét menesztette, helyükre pedig saját politikai programját osztó szövetségeseket léptetett elő – annak ellenére, hogy korábban a párton belüli megosztottság felszámolását ígérte.
A miniszterelnök régóta szívügyének tekinti a londoni központú kormányzás decentralizálását, amelyről korábban könyvet is írt. Külpolitikai kérdésekben visszafogottabban fogalmaz: a Brexittel kapcsolatban korábban reményét fejezte ki, hogy még megélheti Nagy-Britannia visszalépését az Európai Unióba, a kampány idején azonban már óvatosabb hangot ütött meg. Burnham sikerén nemcsak az ország, hanem a válságban lévő Munkáspárt sorsa is múlik, amelynek népszerűsége Starmer lemondása és Burnham érkezése nyomán megugrott, ám a türelmi idő rövidnek ígérkezik.
Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét Tilajcsík Dóra kérdezte a szerdai Reggeliben.
