
Budapest nem csatlakozott ahhoz a levélhez, amely az úgynevezett csatlakozási klaszterek megnyitásához lett volna szükséges — az egyhangúsági szabályok értelmében egyetlen tagállam nemleges álláspontja elegendő a folyamat megakasztásához.
A magyar kormány hivatalosan a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira hivatkozik, Brüsszelben azonban egyre erősebb a kétkedés, hogy ez valóban kisebbségvédelmi, vagy inkább politikai nyomásgyakorlási kérdés. Moldova helyzete különösen aggasztó: a két ügyet politikailag egyelőre nem választják szét, noha az ország felelőssége a holtpontért lényegesen kisebb.
Hosszabb távon felmerül a kérdés is: meddig tartható fenn az egyhangúsági döntéshozatal egy egyre bővülő és politikailag megosztottabb unióban?
A témáról Juhász László Arató Lászlóval, a Pátria Rádió brüsszeli tudósítójával beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.