A cseh kormány eredetileg úgy döntött, hogy Petr Pavel köztársasági elnök nem vesz részt a júliusi NATO-csúcson Törökországban. Pavel szerint azonban az ország külföldi képviselete alkotmányosan az elnök feladata, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület ideiglenes döntése értelmében a kormány nem akadályozhatja meg az elnök részvételét.
A vita hátterében mélyebb hatalmi ellentét húzódik Andrej Babiš miniszterelnök és Pavel között. Babiš azzal érvelt, hogy ő hatékonyabban tudja megmagyarázni a szövetségeseknek a cseh védelmi kiadások helyzetét – ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a NATO-ban egyre erősebb nyomás nehezedik a tagállamokra a katonai költések növelése érdekében. Pavel ezzel szemben korábbi NATO-főtábornok, így a védelmi és szövetségi ügyekben kivételesen erős szakmai profillal rendelkezik.
Az ügy egyszerre protokoll-kérdés és alapvető alkotmányos vita: hol húzódik a határ az elnök és a kormány külpolitikai jogkörei között? Az eset hosszabb távon a cseh politikai rendszer számára is precedenst teremthet.
Vass Ágnessel, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatzójával Juhász László beszélgetett a pénteki Reggeliben.
