Európa öt legnagyobb katonai hatalmának vezetői — Friedrich Merz (Németország), Emmanuel Macron (Franciaország), Giorgia Meloni (Olaszország), Donald Tusk (Lengyelország) és Keir Starmer (Egyesült Királyság) — június 24-én Berlinben tartották az E5-csúcsot, hogy a július 7–8-i ankarai NATO-csúcs előtt összehangolják álláspontjukat Ukrajna támogatásáról és az európai védelmi pillér erősítéséről.
„Ukrajna erős marad” — fogalmazott Merz sajtótájékoztatóján, jelezve: az üzenet egyszerre szól Moszkvának és Washingtonnak. A közös nyilatkozat öt prioritást rögzít: az európai szerepvállalás és tehervállalás erősítése; a NATO modernizálása; Ukrajna határozott katonai és gazdasági támogatása; Oroszország ellen fenntartott szankciók; valamint az USA–Irán megállapodás üdvözlése. Mark Rutte NATO-főtitkár videokapcsolaton csatlakozott az egyeztetéshez, majd Washingtonban Trumppal is tárgyalt.
Miért bővült E3-ból E5-re a formátum? A júniusi londoni E3-találkozóból (Merz, Macron, Starmer) Olaszország és Lengyelország kimaradt — mindkét ország tiltakozott. Tusk hangsúlyozta: bármely Ukrajna körüli békemegállapodáshoz Varsó részvétele nélkülözhetetlen, annál is inkább, hogy Lengyelország védelmi kiadásai elérték a GDP 7%-át. A csúcs ellenére a lengyel–ukrán diplomáciai feszültség — az UPA-vita — tovább terheli az együttműködést.
TASR, Euronews, Al Jazeera, gov.uk
(Források: TASR, Euronews, Al Jazeera, gov.uk, 2026. június 25.)
