Erről a különleges ügyészség nyomozására hivatkozva számolt be a Jonhap hírügynökség. A vizsgálat szerint a katonai elhárításnál már 2024 elején felmerültek a készülődés jelei, és egyes műveletek során akár a parlamentbe és a választási bizottsághoz is vezényelhettek volna katonákat. A hatóságok szerint ez része lehetett a rendkívüli állapot bevezetéséhez kapcsolódó előkészületeknek.
A parlament a 2024. december 3-án kihirdetett rendkívüli állapotot gyorsan visszavonta, az elnököt pedig felfüggesztették, amit később az alkotmánybíróság is megerősített. A volt elnököt később több bűncselekmény miatt elítélték, köztük hivatali hatalom akadályozása, hivatalos iratok meghamisítása és a rendkívüli állapot kihirdetésével kapcsolatos jogi lépések figyelmen kívül hagyása miatt.
(tasr)
