Akik eddig üldözték, most üdvözlik a szólásszabadság megsértéseként kritizált eltörléskultúrát. Az amerikai Ifjú konzervatívok zászlóvivője, egyben a globális radikális jobboldal hőse, Charlie Kirk ellen nemrég elkövetett halálos merénylet mélyen megrázta az Egyesült Államokat, ám hiába a sokkhatás, az ezrek szeme láttára agyonlőtt aktivista sajnálatos halála ahelyett, hogy esélyt teremtene a társadalmi megbékélésre, a jelek szerint tovább mélyíti a politikai lövészárkokat az USA-ban.
Legfőképpen amiatt, hogy Trump és követői megtorlást hirdetve támadást intéztek politikai ellenfeleik ellen, rájuk sütve az uszítás vádját és rájuk tolva a felelősséget a merényletért.
A Trump-féle Tegyük újra naggyá Amerikát-mozgalom (MAGA) egyik legfontosabb figurájának, egyben az amerikai keresztény jobboldal új generációja legismertebb alakjának halála vitát váltott ki a szólás- és sajtószabadság kérdéséről is. A legfőbb ügyész, egyben igazságügy-miniszter a gyűlöletbeszéd kíméletlen kormányzati üldözését ígérte, paradox módon a mártíromságában sérthetetlenné vált, ám maga nem egyszer provokatív és konfrontatív, egyébként végig következetesen szólásszabadság-párti és a szabad fegyverviselés jogát hirdető Kirkre hivatkozva.
Azok közül, akik szerintük méltatlan módon vagy nem Trump szája íze szerint reagáltak Kirk halálára, máris többen retorzióval szembesültek. Ahogy Barack Obama volt amerikai elnök megjegyezte, a jelenlegi kormányzat éveken át a „cancel culture”, az eltörléskultúra miatt panaszkodott, most viszont éppen azt emelte új és veszélyes szintre.
Utóbbi már-már egyfajta konzervatív, illetve jobboldali woke-ra, vagyis a vállalhatatlant kiközösítő ideológiára emlékeztet. A Kirk-jelenségről és a merénylet utóéletéről Horváth Gábor USA-szakértő újságíró kollégával, volt washingtoni tudósítóval Rácz Vince beszélgetett.
