„A bíborosok szavaztak, a fehér füst felszállt, a név kiválasztatott: XIV. Leó. Hogy a választásban a Szentlélek sugalmazó ereje mutatkozott-e meg, avagy csupán jól koreografált és kivitelezett egyházi reálpolitika, az – mint oly gyakran – egyelőre a transzcendencia és a vatikáni diplomácia közös titka marad. Ami bizonyos: a kulcsokat átadták, a figyelem most már nem a választás aktusára, hanem a pápaság tartalmára irányul. Hogy a következő évek liturgikus reformjai, dogmatikai hangsúlyai és teológiai megfontolásai a Lélek sugalmazásait vagy a geopolitikai realitásokat tükrözik-e majd – nos, ez az a kérdés, amelyre az elkövetkezendő évek adják meg a feleletet“ – írja az Élet és Irodalom hasábjain Gábor György filozófus, a vallástudományok doktora, egyetemi tanár.
Vele beszélgetett Rácz Vince egyebek mellett arról, mennyivel tűnik az új egyházvezető álláspontja hit és erkölcs dolgában, vagyis doktrinális, dogmatikai és moráteológiai kérdésekben óvatosabbnak, hagyományhűbbnek elődjéénél, egészében mit tartogathat Krisztus 267. földi helytartójának pontifikátusa.
