„Štefánik története magyarul elbeszélve sem egy idegen történet: ugyanazokban a padokban ült, ugyanazt a krétaport szívta be, ugyanazokon az utcákon sétált, ugyanazok alatt a fák alatt tanult vagy ábrándozott, mint magyar kortársai“ – írja legújabb könyvében Demmel József a magyar-szlovák közös múlt eltökélt kutatója a szlovák történelem egyik kulcsfigurája, Milan Rastislav Štefánik szarvasi gimnáziumi éveiről.
„Azért érdekes ez a fiatalkori életszakasz – fejti ki művében a szerző -, mert alkalmat ad arra, hogy feltegyünk olyan kérdéseket, amelyek mindeddig az egymás mellett elbeszélő szlovák és magyar Štefánik-értelmezések vakfoltjában maradtak. Engem ugyanis a Štefánikról szóló hőstörténet, illetve hazaárulásának a története helyett sokkal inkább egy harmadik történet foglalkoztatott: egy szegény, Magyarország határvidékén élő evangélikus lelkész családjába születő szlovák fiú sorsa, akinek szülőfalujából kikerülve alkalmazkodnia kellett a dualista Magyarország világához… De nem csak önmagáért érdekelt ez a tőrténet – fűzi hozzá Demmel József -, hanem elsősorban azért, mert feltevésem szerint Milan Rastislav Štefánik életének első, Magyarországon leélt 18 éve kiemelkedően jelentős a későbbi életpálya, és így a magyar és a szlovák történelem, a szlovák-magyar közös múlt és részben Közép- Európa története szempontjából is.”
A Csehszlovákia fiatalon, repülőgép-balesetben elhunyt szlovák alapító atyjáról szóló nemrégiben megjelent Légy szláv mindhalálig? című kötetéért a történész magyarországi alkotóként elsőként vehette át a rangos szlovák Dominik Tatarka-díjat, ennek kapcsán beszélgetett vele Rácz Vince.
