Petőfi Sándor naplója szerint a forradalom „akcióterve” a Pilvax kávéházban született meg . A szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, majd lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját, kinyomtatva március 15-e örök szimbólumait, a követeléseiket összegző Tizenkét pontot és Petőfi forradalmi hangvételű versét, a Nemzeti dalt.
A délután 3 órai gyűlésen a Nemzeti Múzeum kertjében már tízezren voltak. A tömeg onnan a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.
Más városokkal ellentétben Pesten vérontás nélkül zajlott a forradalom, amely egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé lett.
A Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom nagyarányú katonai beavatkozásával tudta leverni. Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, amely 1989-ben volt először munkaszüneti nap Magyaroroszágon, s 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
(Rubicon, Wikipédia, MTI)
