Na hlavný obsah

Az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról emlékezik meg a világ magyarsága

Március 15-én az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeznek világszerte a magyarok. 1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, Magyarország másfél éves szabadságküzdelme.

A magyar nemzeti lobbogó felvonása az Országház előtt az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján 2023. március 15-én.
Foto: TASR/AP

Petőfi Sándor naplója szerint a forradalom „akcióterve” a Pilvax kávéházban született meg . A szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, majd lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját, kinyomtatva március 15-e örök szimbólumait, a követeléseiket összegző Tizenkét pontot és Petőfi forradalmi hangvételű versét, a Nemzeti dalt.

A délután 3 órai gyűlésen a Nemzeti Múzeum kertjében már tízezren voltak. A tömeg onnan a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.

Más városokkal ellentétben Pesten vérontás nélkül zajlott a forradalom, amely egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé lett.

A Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom nagyarányú katonai beavatkozásával tudta leverni. Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, amely 1989-ben volt először munkaszüneti nap Magyaroroszágon, s 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

(Rubicon, Wikipédia, MTI)

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Külföld rovatban