Az invazív fajok főleg kereskedelmi szállítmányokkal kerülnek be Európába. Ahogy az Ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina) is. 2004-ben egy kaspószállítmánnyal jutott be Franciaországba egy vagy néhány anya, s belőle vagy belőlük nőtt ki az egyre nagyobb európai populáció. Mindezt genetikai vizsgálatokkal állapították meg.
Magyarországon tizenkilenc évvel később, 2023-ban Kimlén bukkant fel, azóta nem észleltek újat. Szlovákiában viszont igen, Tótmegyeren, nemrég pedig Kőperény (Uloža) községben. Mindkét fészek felkutatásában Dr. Kolics Balázs és csapata nyújtott segítséget a Helena Proková vezette szakembercsapatnak, az utóbbiban már a magyar fejlesztésű rádiótelemetriás és drónos technológiával.
A reális cél az időnyerés. Hogy minél későbbre tolják az intenzív védekezés időszakát, amivel időt tudnak nyerni ahhoz, hogy kutatásfejlesztésekkel, új módszerekkel felvegyék a kártevő elleni harcot.
Dr. Kolics Balázst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetéhez tartozó Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék tudományos főmunkatársát, a Festetics Bioinnovációs Csoport tagját kérdeztük a témában.
A podcastből kiderül:
- hol őshonos az Ázsiai sárgalábú lódarázs, és arrafelé is komoly károkat képes-e okozni,
- mik a természetes ellenségei,
- nálunk honnan szerezheti be a fehérje- és szénhidrátszükségletét, és miért a méhek jelentenek „terülj asztalkámat” neki,
- végső soron hogyan teszi lehetetlenné a méhek telelését, ami a legpusztítóbb kár,
- milyen jellegzetes viselkedése van, ami alapján könnyen beazonosítható,
- ez alatt a bő két évtized alatt a franciáknak mennyire sikerült felvenniük vele a harcot,
- mi tudható egy másik invazív faj, az Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) Spanyolországban 2024-ben felbukkant egyedeiről,
- az Ázsiai sárgalábú lódarázs veszélyes-e az emberre,
- Tótmegyeren hol azonosították,
- milyen észlelési pontokra figyeljünk oda,
- kit értesítsünk, ha felmerül a gyanú, hogy ilyen kártevőt láttunk,
- milyen felszerelés szükségeltetik az irtásához,
- hol tart jelenleg az inváziós front, és gyorsan vagy lassan történt-e a felbukkanása mifelénk,
- hogyan zajlott a kőperényi fészek felkutatása, és ez miért nem sikerült a helyi szakembereknek,
- milyen módszerrel, francia segítséggel történt az irtás,
- miért kell ősszel versenyt futni az idővel,
- egy fészekből irtás vagy gyérítés nélkül hány új fészek lesz a következő évben,
- mi a két feltételezett véglet az Ázsiai sárgalábú lódarázs elterjedése kapcsán, mi történik, ha túlságosan is elszaporodik,
- a kutatások során hogyan lesz a „gyertyából villanykörte”,
- hogyan folyik az összeurópai együttműködés,
- ez a faj jelenti-e manapság a legnagyobb veszélyt a méhészetre,
- milyen három méhészeti kártevő együttes jelenlétére kell felkészülni a Kárpát-medencében, amire eddig sehol nem volt példa.
Dr. Kolics Balázzsal Puha József beszélgetett a november 9-i Nappaliban.