Az izraeli szavazóhelyek kedden reggel helyi idő szerint 7 órakor nyitottak ki, és este 22 óráig (21 óra CET) tartanak nyitva. A 120 knesszeti mandátumot arányos rendszerben osztják szét; a parlamentbe jutáshoz 3,25 százalékos küszöb szükséges. A közvélemény-kutatások szerint 11–13 párt juthat be a törvényhozásba. Az anektált Kelet-Jeruzsálemben, a Golán-fennsíkon és a megszállt Ciszjordánia izraeli telepesei szintén voksolhatnak.
Netanjahu – aki egyben az első ülő izraeli miniszterelnök, aki korrupciós váddal néz szembe – koalíciójával egyike azon ritka izraeli kormányoknak, amelyek kitöltötték teljes négyéves mandátumukat; utoljára 1988-ban fordult elő ilyen. A Kešet 12 televízió legfrissebb felmérése szerint Eizenkot új centrista pártja, a Jašar 23, Netanjahu Likudja 21 mandátumot kapna. A Netanjahu-féle jobboldali blokk 49–55 helyre számíthat – messze a parlamenti többséghez szükséges 61 mandátumtól.
Az ellenzéki összefogás útjában áll, hogy az arab pártok nélkül az opozíciós blokk sem juthat kormányra, a legtöbb ellenzéki vezető mégis kizárta velük a koalíciót. Az arab választók az izraeli összlakosság mintegy 20 százalékát teszik ki; részvételük ezúttal várhatóan meghaladja a 60 százalékot. Patthelyzet esetén három forgatókönyv lehetséges: kisebbségi kormány, nemzeti egységkormány vagy megismételt választás – a kimenetel hetekig bizonytalan maradhat.
A szavazók az izraeli hadsereg gázai hadmüveleteire, a libanoni katonai akcióra, két Irán elleni csapásra és a húszi konfliktusra is ítélkeznek. A közvélemény-kutatások szerint a legégetőbb témák a gazdaság és az emelkedő megélhetési költségek (21 százalék), az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálata, az október 7-i támadás következményei és az Iránnal fennálló feszültség.
