Darmanin igazságügyi miniszter közölte: az elítéltek fele korábban nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban, többségük 18 és 25 év közötti férfi. A miniszter felszólította az ügyészeket, hogy fellebbezzenek a szerinte túl enyhe ítéletek ellen: vagyoni bűncselekményekért szabott börtönbüntetés „rendkívül ritka, sőt eddig szinte ismeretlen“ volt a francia jogrendszerben – a bíróságok azonban a gyorsított eljárásban határozott választ adnak az erőszakra. Darmanin az ügyészeket arra is utasította, hogy a zavargásokkal kapcsolatos ügyeket szervezett bűnözésként minősítsék át.
A tüntetések október 17-én fajultak erőszakos zavargásokká: a tüntetők Párizsban autókat gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki; Limoges-ban felgyújtották a városházát, amelynek ikonikus tornya összeomlott; Marseille-ben és Lille-ben a tömeg betört a városházákra. Az AP szerint a megmozdulások az évtizedek legsúlyosabb franciaországi zavargásaivá eszkalálódtak. A Francia Nemzetgyűlés parlamenti vizsgálatot indított az október 17-i erőszak és a biztonsági erők fellépésének kivizsgálására.
Lecornu miniszterelnök a célzott kijárási tilalmakkal elért ideiglenes csendre hivatkozott; szombatra azonban újabb tiltakozásokra számítanak a hatóságok. A tárca megerősítette: a 2700 fogvatartott közül több mint ezret bíróság elé állítottak, a perek egy része szombatokra kiterjesztett ülésen folytatódik.
TASR, AP
