Az Igazságügyi Minisztérium által előkészített törvénykönyv szemléletváltást hoz: kevesebb diktátumot szab az emberekre, erősíti a szerződéses szabadságot, és átülteti a modern európai normákat.
A legfontosabb változások és újdonságok a törvényben:
- Modern jogintézmények kerülnek bevezetésre, mint például az öröklési szerződés, a hagyomány, a meghagyás, az örökségkezelő tisztsége, valamint bővül a potenciális örökösök köre is.
- Egységessé válnak a polgári jogi és a kereskedelmi jogi kötelmi viszonyok, ami leegyszerűsíti a szerződéskötést a mindennapi életben és a vállalkozások számára egyaránt.
- Egységes, általános hároméves elévülési időt vezetnek be, amelyet a felek megállapodás alapján 1 és 10 év közötti időtartamra módosíthatnak. A jogerősen megállapított követelésekre és a tartozáselismerésekre továbbra is 10 éves határidő vonatkozik.
- Az új szabályozás részletesebben rendezi és egyenrangúvá teszi az elektronikus úton tett jognyilatkozatokat.
- A törvénykönyv különös hangsúlyt fektet a kiskorúak, a fogyatékkal élők és a cselekvőképességükben korlátozott személyek fokozott védelmére.
- A kódex átfogóan átalakítja a házastársi vagyonközösség működését, és rugalmasabb szabályokat hoz a lakásbérlet terén is.
A reformjogszabály elfogadott szövege széles körű támogatással ment át a parlamenten. A KDH meglepetést okozott azzal, hogy egyetlen ellenzéki pártként megszavazta a törvénykönyvet. Azzal érvelt, hogy ez egy ízig-vérig szakmai kódex, nem pedig politikai termék.
A PS és az SaS elutasította a javaslatot, elsősorban a felkészületlenségre és az elkapkodott eljárásra hivatkozva.
A jogász szakma a modernizáció irányában tett jó lépésnek értékeli a kódexet, de óvatosságra int a bevezetéssel kapcsolatban.
Az Ügyvédi Kamara és a Közjegyzői Kamara közös állásfoglalásukban jelezték, hogy az új kódex előnyei meghaladják a hiányosságait.
